KOMARÓC – KOMAROVCE „ Az aki uralja a múltat, uralja a jövőt is. Aki pedig uralkodik a jelenen, uralkodik a múlt felett is.” . A községet a Kanyapta patak szeli át, mely az Ida folyócskába ömlik. Határa eredetileg mocsaras volt, a belvizek szabályozása és lecsapolása tette művelhetővé a környékét. Története A község határában gazdag lelőhelyek találhatóak az újkőkor (neolitikum) korából, a vonaldíszes kultúra szép edényei, és a bükki kultúra leletei kerültek…
DEBRŐD – DEBRAD’ „ Csak a múltnak megbecsülésén épülhet fel a nemzet.” Története Helyi hagyomány szól arról, hogy a község eredetileg a mai Hetény-major közelében vagy helyén feküdt, csak a tatárjárás után költözött beljebb, a hegyek oltalmazta völgybe. Első említését 1255-ből ismerjük, amikor IV. Béla a jászói prépostságnak adományozta a falut. Látnivalók Legrégebbi templomát legkésőbb a 15. században emelték, de nem maradtak róla feljegyzések. A mai templom fából készült, védőfallal körülvett…
ALSÓLÁNC – Nižný Lánec „ Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk És leszünk Egy cél és Egy Akarat: A víz szalad, a kő marad, A kő marad.” Helyi hagyomány szerint a falu nem a mai helyén állt egykor, hanem délebbre. Első említése, 1268-ból származik. 1402-ben a Perényiek birtokában volt, a nagyidai uradalom tartozékaként. A környéken termesztett kender feldolgozása során a kendernyűvés, áztatás, tilolás és gerebenezés hozzátartozott a közösség életéhez. A fonó…
REGÉC „Mert a magyarok Istenére, szent nevére, esküt esküre teszen e hős nép: Míg ragyogón kel a nap az égen, Rab a magyar soha, soha, soha, soha, sohase leszen.” Rákóczi induló Története Neolit- és bronzkori leletek utalnak az ember korai megtelepedésére. 1298-ban említik először. Királyi birtok volt, a várat a tatárjárás után emelték. A hiedelem szerint Nagy Lajos pálos kolostort alapított a közelében, már 1307-ben, Regéctől kb. 1 km-re K-re. 1307-ben Aba…
MOGYORÓSKA „ Hazánk szentje, szabadság vezére, sötét éjben csillagunk, Oh Rákóczi, kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk !” Petőfi Sándor: Rákóczi Története A települést körbelengi a magyar történelem, már 1222-es Aranybulla is említi a helységet. A regéci uradalom része, 1363-ban említik először. Története szorosan kapcsolódik a várhoz, és a birtok többi településéhez és a kis Rákóczi gyermekéveihez. Természeti környezete is rendkívül gazdag. Birtokosai Drugeth, Debrői, Brankovics, Zápolya, a mohácsi vész után…
KORLÁT „ Majd reánk derül még újra a szabadság, Rákóczi kardjával győz még az kurucság. Aranyos zászlóját víg szelek hordozzák, Boldog leszel újra, te szép Magyarország.” Rákóczi monda Története A falu határában, a Ravaszlyuk-tetőn a térség egyik legjelentősebb neolit telepét tárták föl, de bronzkincs is származik környékéről. Első okleveles említése az 1332. évi pápai tizedjegyzékből származik. Első ismert birtokosa a Lánczy család volt, melynek 1427-ben 15 jobbágyporta adózott, majd Korláth család…
HERNÁDCÉCE „Jól gondold meg, hogy mire gondolsz, mert valóra válik.” Nevének eredete A helynév előzménye a magyar “Cece” személynév lehetett, mely a Cecília kicsinyítő-becéző képzős származéka. Története A Hernád völgye kiválóan alkalmas volt emberi megtelepedésre, a határban sűrűn előkerülő obszidián szilánkok, különböző régészeti korokból származó cserepek jelzik, hogy már az őskortól kezdve lakott hely volt. A két Céce közötti dombokon bronzkori település maradványai is előkerültek. A dombok alján rejtőző…
HEJCE „ Van fölöttünk egy örök magyar védő pajzs. Ők a csillagok, akik utat mutatnak nekünk. Szent István királyunk csillagai ezek.” A település 784 méter magas, vulkáni kúp alakú Gergely-hegy lábánál fekszik. Visszanézve a falu határából, csodálatos panoráma tárul elénk. Tiszta levegőjű, szép napokon ellátni a Magas-Tátráig, körben pedig az Aggteleki Karszt, a Bükk hegység, dél felé, pedig a Mátra csúcsai ölelik körbe a látóhatárt. Története Hejcén és környékén…
FONY „ …. az együvé font fű sokkal erősebb az egyszerűnél.” Babotsay Izsák Nevének eredete Valószínűleg szerepe van a fon igének, eredeti jelentése “fonadékos, sűrű erdő” vagy “királyi fonónépek telepe”. Története Az Eperjes-Tokaji Érchegység fenyőkkel díszített vonulatának tövében fekszik a falu, dimbes-dombos utcáival délen a Gergely-hegynek támaszkodik, nyugati oldaláról pedig panoráma nyílik a Hernád-völgyére. A mesebeli falucska természeti szépségei, vetekszik a svájci Alpok panorámájával. A gazdag obszidián és kovakő leletek…
BOLDOGKŐVÁRALJA „ A haladó eszmének és hazámnak, a magyarnak hűséggel tartozom. Az Ő éneklő madara vagyok e ránk köszöntött világhajnalon…” Erdélyi József: Visszatérés Őskor Neolit leletek kerültek elő a Leányvárban, a Tó-hegyen, és a Bárány-hegyen, a Tó-hegyről késő bronzkori leletek is származnak: elrejtett bronzkincs került elő a Tekeres-völgy bejáratánál. A Tó-hegy biztosan őskori földvár volt. {phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=39|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1} A Boldogkői vár első okleveles említése 1282-ből való. A monda szerint a nevét, IV. Béla…
