FELSŐLÁNC   Első hitelesemlítése 1298-ból való. 1565-ig történelme közös Alsóláncéval, de érdekes módon mégis Perényhez kapcsolták. 1567-től a Lánczy és a Katona család birtoka.  {phocagallery view=category|categoryid=30|limitstart=5|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}         Műemlékek Katolikus templom, 1776.  {phocagallery view=category|categoryid=30|limitstart=7|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}    Lánczy-kúria, XVIII. század végén épült, amely elhanyagolt állapotba került. Népi építészet, sok szép, díszes utcai homlokzatú házat látni községszerte, elhagyottan. Testvértelepülése A Partnerségi települések között Hernádcéce a testvér-települése. Jelenkor Átadási ünnepsége 2010. augusztus 15-én lesz,vasárnap.   II.ABAÚJ –…

  SZESZTA  –  CESTICE   „ Műveld a csodát, ne magyarázd …. „     Története Régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. században lakott hely volt. 1241-ben a tatárjárás során elpusztult, de újjáépült. A fennmaradt oklevelek 1317-ben említik először. A török sokat sanyargatta a végekhez közeli települést, minek hatására elvándoroltak. 1688-ban a Csáky család lett a birtokosa. Lakói többségükben magyar, akik mindvégig hűséggel voltak Rákóczihoz, 1703 és 1711 között részt vettek a szabadságharcban, sok…

Zrinyi Ilona férje halála után gyermekeivel Munkácsra, Patakra, onnan pedig Regéc várába költözött. 1678. május 1-én kelt az a rendtartás, melyet a nagyasszony nevében és jóváhagyásával adtak ki a regéci várnép számára. Rendtartás A porkolábnak éjjelente dobszóval meg kellett kerülnie a várat, így ellenőrizve az őrséget. Aki a kapu helyett a falon keresztül próbált éjjel bejutni a várba, az a fejével fizetett. Ha a cirkálót vagy virrasztót alváson érték, első esetben három pálca volt a…

  ABAÚJ VÁRMEGYE ÉSZAKI RÉSZE A községek egy része a Kanyapta-medencében található. A több mint 100 négyzetkilométeres terület a földtörténeti negyedkorban alakult ki. Tőle délre a Cserehát dombvidékének magaslatai azt jelzik, hogy egykor itt voltak az őskori folyók deltái, ahol vastag rétegben rakódott le a folyók hozta homok, kavics és agyag. A domborzat következtében a medencében hosszú ideig pangott a víz, a vidék mocsarassá-lápossá alakult.   Problémák az ivóvízzel A vidék sikeres lecsapolását követően megnőtt…

Felvidék Amikor kimondjuk ezt a szót: Felvidék, egy olyan tájnevet használunk, melynek a térség viharos története során több jelentése is volt. Az 1918, Trianon előtti időkben a Magyar Királyság azon északi vidékeit jelentette, ahol szlovák és ruszin lakosság élt: „tótsági vidék”-nek is nevezték ezeket a területeket. A 19. században kiterjedt a fogalom jelentése, Magyarország egész északi hegyvidéki területére: a Pozsony-Nyitra vonaltól északra eső vidékre, kelet felé a mai Magyarország északi, hegyes tájaira, Miskolc és Salgótarján…

A 13. századtól 1881-ig Magyarország egyik önálló vármegyéje volt, ekkor egyesítették Torna vármegyével. Elődje a Szent István alatt szervezett Újvár megye volt. 1263-tól szerepel az oklevelekben Abaújvár megye néven, székhelye 1647-ig Abaújvár, utána 1881-ig Kassa volt. Legnagyobb középkori birtokos családjai az Aba nembeli Amadék, a Drugethek, a Perényiek, a Rozgonyiak, a Czudarok, és a jászói premontrei prépostság voltak.   Főbb tájai A Bódva és a Hernád között elterülő dombvidék, a Cserehát, a jellegzetes hordalékkúpokkal, melyhez…

felöltés alatt 

  RESTE – Rešica   „ Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen „   Határában az ember korai megtelepedésére utaló régészeti leletek kerültek elő a neolitikumból, a korai- és a késői bronzkorból. Első említése 1319-ből származik. 1319-ig, az Amadék birtokában volt, a buzitai uradalom részeként. 1851-ben említésre méltónak tekintik a Vízimalmát.   Angyal Bandi – a címeres gazember A betyárvilággal való közvetlen kapcsolatok kialakulására a természeti, gazdasági és történeti tényezők is hatottak. Az erdős…

Perény-Hím-Felsőlánc – Perín-Chym –Visny Lánec      „A rossz évek a legjobb tanító évek azoknak, akik tudnak gondolkodni és a tanulságokat hasznukra tudják fordítani.”                   Tessedik Sámuel 1780.     Jelenleg három falu, PERÉNY, HIM és FELSŐLÁNC alkotja közigazgatásilag. Első hiteles említése 1220-ból való.   Perény, a magyar történelemben jelentős szerepet játszott, a Perényi család ősi fészke volt. Először Perényi Imrét említik a források, IV. László idején. A Perényiek fénykora a XV. század elején volt,…

NAGYIDA  -VEL’KA IDA   „ Nem ismerek érdemet, csak kötelességet, amelyet mindenki azon a ponton, ahol működnie kell, képességéhez mérten teljesítsen.”  Herman Ottó   Régészeti leletek A környéke igen gazdag régészeti lelőhelyek tekintetében: ottományi, késő-bronzkori, La Tene, keleti részén “buhovohorska kultúra” gáva, római kori és szláv leletek kerültek elő.   Története Első említése “Ida”  1251-ből származik, ekkor az Aba-nemzetség birtokához tartozik, bár az oklevelek szerint osztott birtok, az Aba nemzetség Amadé, Csirke, Litery és Verpeléti…