REGÉC

 

„Mert a magyarok Istenére, szent nevére,
esküt esküre teszen e hős nép:
Míg ragyogón kel a nap az égen,
Rab a magyar soha, soha, soha, soha, sohase leszen.”

Neolit- és bronzkori leletek utalnak az ember korai megtelepedésére.

1298-ban említik először. Királyi birtok volt, a várat a tatárjárás után emelték.

A hiedelem szerint Nagy Lajos pálos kolostort alapított a közelében, már 1307-ben, Regéctől kb. 1 km-re K-re. 1307-ben Aba Amadé Regécen állított ki oklevelet.

A XV. század végén Mátyás királytól a Szapolyai Imre bosnyák kormányzó kapta meg a várat.

 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=35|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

1644-ben Rákóczi György kifüstölte a császáriakat a várból, majd 160 000 ft ellenében örökjogon megszerezték a Rákócziak. 1684-ben a 8 éves Rákóczi Ferenc ide érkezik tanítómesterével, Badinyi Jánossal: a vár az önállóságra nevelés, a jellemformálás színhelye.

Caprara generális 1686-ban leromboltatta le a várat. Rákóczi már csak romként látta viszont. A várnak a szabadságharcban már nem jutott szerep.

1827-ben alapították itt az első magyar porcelángyárat.

 

Magyar József mondta el a következőket: – Itt Regécen van három hársfa. Ezeket Rákóczi születésekor ültették.

Az öreg Juhász bácsitól hallottam ezt, aki a harmincas években halt meg. Akkor is kilencvenegynéhány éves volt.

 

A vártól nem messze, a Nagyódal felett van a Tokár-tető. Alatta van egy lapos kő. Ott ebédelt Rákóczi, amikor vadászni vót a vitézeivel.

 

Rákóczi –alagút

A vár déli ódalán van az Ökrészek kőszála, ahun az ökröket pihentették, ott vót Rákóczi titkos kijárata a várból.

 

Rákóczi harangja

A regéci hagyomány szerint a várban 12 harang volt. A nagyharangra Rákóczi Zsuzsanna idejében ráírták két sorral körül:

„Akárki jön érte, kaszával, ásóval, villával védjétek meg magatokat.”
 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=37|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

 

A regéci gazdag hiedelemvilágban keverednek a különböző korok hagyományai és a betyárokról megőrzött mondákat is történeti hősökhöz kapcsolják. Így, Rákóczi vitézként szerepelnek a félelmetes hírű szegénylegények, különösen Rózsa Sándor.

A Rózsa Sándorhoz fűződő mondák visszatérő motívuma, hogy a betyárt nem fogta a golyó.

Külön csapata volt, volt egy karikás ostora, oszt az ellenség nyakára tekerte.

Vár szép és gazdag, a Rákóczi uradalom középpontja. 1678—79-ben Zrinyi Ilona férje halála után, Munkácsról ide költözött gyermekeivel, Ferenccel és Juliannával.1683-ban itt szervezik meg a felső-magyarországi hadellátó központot.

 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=39|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=41|limitcount=5|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

Római katolikus templom 1904

Görög katolikus templom 1956

 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=46|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

Pálos kolostor romjai találhatóak, amelyetNagy Lajos alapított Szent Fülöp tiszteletére.

A Felvidéken található, Komaróc / Komarovce/.

A várrom jelenleg is látogatható a helyi önkormányzatnak jóvoltából, akik folyamatos felújításokat végeznek a várromban. A vár egy csodálatos hegyi erdei úton közelíthető meg Regécről. A várba felérve üdítővel frissíthetik fel magukat az idelátogatók és különböző ajándéktárgyakat vásárolhatnak. A vár magasabb helyeiről, pazar- gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyvidékre.

Az átadási ünnepségen belül kerül sor a település középpontjában elhelyezkedő kultúrház udvarában lévő épület felújításával és bővítésével turisztikai iroda kialakítására.

Az épület utca felőli udvarán látható egy szobor együttes, megörökítve a kis Rákóczi, édesanyjával Zrinyi Ilonával.

Az ünnepség 2010.július 31-én, szombaton lesz, országos vendégünk Vikidál Gyula nagyszerű énekes lesz, ahol reményeink szerint énekelni fogja a most híressé váló, Egri csillagok zenés feldolgozásból, a Dobó esküjét is, ill. mellette több gyönyörű híres dalát, mint például a Szegény Magyarországot, amely meghallgatható a Partnerségi közös weblapon is.

 {phocagallery view=category|categoryid=23|limitstart=48|limitcount=6|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

 

II.ABAÚJ – ABAÚJBAN NYÁRI FESZTIVÁL