„ Nem elég csak élni, Valamiért kell élni !”
A település csendesen lapul meg a hegyek lábánál, a Nagykorsós hegy tövében, a Szerencs-patak völgyének keleti oldalán. Encs felől érkezve, a gibárti szerpentinenfelérve, az egykori vulkáni működés maradványai, a “kőbirkák” látványa fogadja az utazót. A hatalmas kövek között kanyargó szekérút visz a hegyek közé.
A település címere a falu legnevesebb birtokosának, Szelepcsényi Györgynek a címerét idézi.
Története
Az első oklevelek a király földjeként, műveletlen és lakatlan területként említik. 1245-től vártartozék lett, megtelepülnek itt a várjobbágyok, akik Boldogkő várának szolgálatára voltak rendelve.
Látnivalók
Római katolikus temploma 1825-ben épült, késő-barokk stílusban.
Református templom, mely eredetileg 1650-ben épült, torony nélküli épületként.
{phocagallery view=category|categoryid=16|limitstart=9|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A természetvédelmi terület 5 hektár nagyságú, a Nagykorsós hegy nyugati lejtőjén található. 2,5-3 km hosszan, 2-300 méter szélességben legelésznek itt a “kőbirkák”, illetve ez a háborút megjárt férfiak által Doberdónak nevezett terület. A jégkorszakok az eljegesedések peremterületein hoztak létre ilyen felszínformálást, úgynevezett aprózódást. A kőzetek repedéseibe jutó víz jéggé fagyva szétrepesztette azokat, így alakultak ki a felszínen heverő mázsás andezit-tömbök.
Legenda
Újabban egy legenda is szárnyra kapott a kövekkel kapcsolatosan: a községben az 1800-as években volt harangozó Fehér József, aki utódaira hagyományozta a történetet. Az iskola-templom második leégésekor álmában megjelent Szűz Mária, aki arra kérte, építsenek egy új templomot, de ne a faluban, hanem fölötte, a domboldalban, és ő a híveket az ott heverő kövek által fogja megjutalmazni. Így épült meg az új római katolikus templom, a falu lakói pedig észrevették, hogy a Doberdó kövein megpihenve enyhülnek reumás, és egyéb testi panaszaik.
A község harangozó házában szállt meg, 1707.május 8-án, II. Rákóczi Ferenc, az ónodi országgyűlésbe menet.
Testvértelepülése
A Felvidéken található Reste / Resica /.
Jelenkor
Itt kerül ünnepélyes átadásra, a település fő utcáján található, a népi építészet egyik fennmaradt falusi házának felújításával, a Tájház.
A település az eddig féltve őrzött, a régmúlt időkből megmaradt tárgyi emlékeket fogja bemutatni, a nagyközönségnek.
Az átadási ünnepség 2010. július 9-én pénteken lesz, az Apostol együttes fellépésével.
Római-katolikus templom
{phocagallery view=category|categoryid=15|limitstart=7|limitcount=3|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A faluban állott régebbi kõtemplom helyett a földbirtokos gr. Péchy József ámogatásával épült 1828-ban a település feletti domboldalban. Fõhomlokzat elõtti tornyát gúlasisak fedi. A hajó homorú ívû, szoborfülkés homlokfalakkal csatlakozik a toronytesthez. A félkörives záródású szentélyt, és a étboltszakaszos hajót csehsüvegboltozatok fedik. Enyhén kidomborodó karzatát egyetlen széles dongaboltozat fedi. A hajóban barokk Szt. Kereszt oltár felvidéki mûhelybõl. A hajóban konzolon álló barokk Madonna szobrocska, valamint laposan faragott, festett máriacelli kegyszobor (dombormû). Copf szószék. A sekrestyében barokk és népies feszületek.
Utcarészlet
{phocagallery view=category|categoryid=15|limitstart=10|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}